Megnyerheti - e az argentin válogatott a brazíliai világbajnokságot? Nehéz rá válaszolni. A kérdésben inkább egy brazil - argentin döntő lehetősége és esetleges kimenetelének az esélye bújik meg. Ellentétes ágon vannak úgyhogy egy lineáris papírforma szerint csak a végjátékban találkozhatnak. A papírforma persze azért van, hogy boruljon, de mégis a tudatunk egy sorrendet, bizonyos értelemben egy vágyat vizionál: minél több klasszikus összecsapást szeretne látni. Így például Pelé egy brazil - uruguayi döntőröl álmodik, kivetítvén azt a gyerekkorában 1950 - ben átélt szociálpszichológiai traumát, amikor Uruguay a brazilokat legyőzve a kétszázezres Maracanából szinte " kicsempészte" a vb - trófeát. A fiatalabb generáció, a közelmúlt brazil extraklasszisa, Ronaldo egy brazil - argentin döntőt látna szívesen. Igazi amerika az amerikaiké - elv ez, csak a földrész déli, latin részére jellemző futball változatban.
Brazília otthon játszik az argentin válogatottban viszont a világ vitatathatatlanul legjobb játékosa lesz ott, Lionel Messi. Az argentin világklasszis volt már kellemetlen vendég, hármat rúgott a legutóbbi szuperrangadón a braziloknak azon a bizonyos 3:4 -es mérkőzésen. Persze lehet mondani, hogy az a brazil olimpiai csapat volt, de azért ez nem sokat von le Messi akkori teljesítményének értékéből. Igaz volt olyan Copa America is Venezuelában 2007 - ben, amikor az Alfio Basile vezette argentin válogatott, gyakorlatilag a szurkolók álmát testesítette meg Aimarral, Riquelmével, Messivel, Veronnal, Zanettivel, Ayalával és a brazilok simán verték őket. Ez a vereség túl sokba került az argentinoknak utólag, hiszen Basile ment, az isteni Diego jött, Riquelme, Zanetti és Cambiasso otthon maradt, a német tizenegy meg egy 4: 0 - lal hazaküldte a nemzeti válogatottat a dél - afrikai vb- ről. Basile és Maradona kettőse azért más szempontból, némileg témába vágóan is érdekes lehet, mégpedig az 1994 -es argentin csapatot illetően, amikor is Brazília negyedszerre lett világbajnok az Egyesült Államokban rendezett világbajnokságon. Basile volt akkor az argentin csapatnak az edzője, amely talán az egyik legjobb volt azok közül amit láthattunk, és ami csúnyán elbukott.
Az első két fordulóban fantasztikus futballt mutattak be, a görögök és a nigériaiak ellen. Diego Simeone és Fernando Redondo uralta a középpályát, Maradona kötetlenül írányított, elöl a villám és sokatmozgó Caniggia és a mindig gólratörő Batistuta. A két argentin ék, amelett, hogy kapura is életveszélyes volt - Batistuta 3 gól a görögök, Caniggia 2 gól Nigéria ellen -, a keresztmozgásaikkal szabad betörési lehetőséget nyitott a jól cselező középpályásoknak. Caniggia mélységi visszalépéseivel kényszerítőzési felületet biztosított e minden tekintetben univerzális középpályának. Könnyedén és gyorsan jutatták át a labdát az ellenfél középpályás védekezésén, vagy ha az eredmény és az ellenfél - Nigéria durvaságot suroló játéka- úgy kívánta tartották birtokukba és dugták el a játékszert. Gyönyörű háromszögelések, kényszerítők, ritmusváltások, kimagasló technikai és szellemi fölény az ellenfelekkel szemben.
Aztán jött a doppingvizsgálat, az Ephedrin - botrány és annak különféle értelmezései, a véletlentől az argentinok elleni FIFA összesküvésig bezáróan; Maradona eltiltása, Caniggia is lesérül " hivatalosan ". Vitathatatlan,hogy mindketten egy hosszú eltiltás után voltak és a vb előtt tértek vissza csak igazán, komoly fizikai lemaradással és meccshiánnyal. A vezér kiesik, a ravasz futót ültetik, megroppan az argentin gépezet, amely a két meccsen nyújtott játék után az aranyérem legfőbb várományosa; valószínűleg belülről is ezt érezhették, hiszen kivülről úgy tűnt. Immár Maradona nélkül Bulgária elleni tét nélküli utolsó fordulóban vereség, jön a nyolcaddöntő és egy igen erős román válogatott, amely szellemesen és remek kontrákat vezetve futballozik. Hagiék megverték a csoportban és kiesésre kárhoztatták a mezőny akkori egyik favoritját Kolumbiát, amely csapat 5: 0-lal nyert vb - selejtezőn Argentínában. A román játékstílus a megrendülő argentinok sorsát is megpecsételte; a vb egyik legjobb meccsén 3: 2 - re győztek. Rengeteg kimaradt argentin helyzet, -Caniggia és Maradona nélkül-, talán ha itt sikerül a továbbjutás, újra erőre kaphattak volna... A másik ágon a hollandokon túljutó braziloknak, így a legjobb forgatókönyv jut az elödöntőben, nem Argentína és nem is Románia, hiszen a svédek 11 - es párbajban kiverik őket.
Brazília 24 év után világbajnok ismét, az egyik leggyengébb döntő után, a FIFA brazil elnöke Havelange boldogan nyújtja át a világbajnoki trófeát honfitársainak. Nos e gondolatsor éle az áthallásokkal egyenlőre, olyan mintha egy radikálisabb buenos aires - i szerkesztőségben írodott volna, ahol a forradalmi guevarás múltból maradt még valami a levegőben, ahol némi anarchizmussal átitatott intézményellenesség egy kis nacionalizmussal keveredik még a ventillátorral, hogy azt az állandó és emésztő dél - amerikai "élet - hőséget" elviselhetővé tegye. S ahol a kezdő újságírónak a szerkesztő csak annyit mond: Maradona, FIFA, Brazília és írj valamit. Rendben, de azért, mégiscsak nyitva kell hagyni a BBC előtt is az ajtót. Maradona vétett a fair play ellen tiltott szert használt, ha sportszerű életet él és nem tiltják el őt és Caniggiát korábban kokainhasználatáért, akkor az ephedrin is szükségtelen, az argentín válogatott megnyerhette volna az 1994-es világbajnokságot úgy, hogy, nemcsak győz, hanem maradandó élményt is nyújt. Most lettünk csak igazán politikailag korrektek! De azért tartsuk nyitva a szemünket az előttünk álló torna alatt is, ahogy Woody Allen mondta: nem vagyok paranoiás, csak jó megfigyelő. 
A Brazíliában tapasztalható társadalmi feszültségek, hogyan fognak kihatni a tornára, hogyan kezelik őket és azon keresztül milyen nyomások és áttételek fogják befolyásolni a történések alakulását a zöld gyepen. A látottak - és nem a színfalak mögötti történtek alapján - megítélésem szerint az 1994 -es válogatott volt az egyik, ha nem a legjobb argentin tizenegy. És milyen a mostani? Érettebb és tapasztaltabb, mint négy évvel ezelőtt volt, hiszen a meghatározó játékosok ott voltak dél - afrikában is. Elöl Higuaín jól játszott a selejtezők alatt, döntő lehet, hogy a helyzetkihasználásán tud - e javítani, Di María az egyik kreatív oszlopa a csapatnak, jól cselez, ha elkapja a fonalat klasszis teljesítményre képes, Mascherano és Gago belül, hát nem egy Redondo - Simeone páros, így kérdés, hogy az egyenes kieséses szakaszba hogyan muzsikálnak majd a középpályán, hátul sem tűnik annyira acélkeménynek a csapat. Viszont ott van Messi, ha őt csúcsforma közelbe tudják hozni, bármelyik védelmet megtudja bontani, nem produkált olyan kimagasló évet, de csak a saját mércéje és önmagához képest; a szezon legfontosabb része mégcsak most jön. Az argentin válogatott más milliő, más játékostársak,más stílus mint a barcelonai, mindez új impulzusokat adhat számára. Messi valószínűleg átmegy az összes doppingvizsgálaton, rá valószínűleg más veszélyek fognak leselkedni; úgy hogy figyeljünk, de azért ne uralkodjon el rajtunk a paranoia.