"Akkor is nagyon komoly játékosok alkották a válogatott keretet, hacsak a két Laudrup testvérről beszélek és a mostani keretben is több komoly játékosuk van."(nemzeti sport online-nos.hu) Pintér ezzel atticizmushoz, az attikai szónoki stílushoz áll közel, egyszerű és világos stílusú, ellenzői inkább a száraz és dísztelen megközelítésnek tartják e retorikai iskolát. Bizonyos értelemben a szofisták hanyatló korszakának képviselője Pintér Attila, aki mintegy tükörjátékként a gyengébb érvet akarja felerősíteni, így például, a dán futballkultúra legfényesebb időszakát ismerteti, mitöbb a " nagyon komoly " -" komoly " mozgással olyan érzést kelt mintha a "dán dinamitokkal" (80-as évek Dán válogatottja) kellene felvennie a versenyt a magyar válogatottnak holnap. Anakronizmussal él vagy a folytonosságot látja a dán labdarúgásban?! Jobban örültem volna, ha azt mondja, hogy a magyar futball legszebb hagyományait próbáljuk követni és ehhez kéri a szurkolók támogatását és türelmét.
De úgy néz ki, hogy a szofisták jelmondata rá is vonatkozik : " minden dolog mértéke az ember, abban is, hogy a létezők léteznek, abban is, hogy a nem- létezők nem léteznek" (Prótagorasz). Vagyis Pintér értelmezésében a dán futballkultúra gazdagabb , mitöbb a korábbi felkészülési mérkôzésnél a finnek is előrébb tartanak mint mi, s ezzel csak a Pintér szemlélet tudja felvenni a versenyt. Azért a szurkolók ismerik a magyar futball kultúra történetét és valószínűleg Morten Olsen sem azt mondta a dán újságíróknak, hogy holnap Puskást - Albertet - Törőcsiket kell majd semlegesíteni a dán védelemnek, úgy hogy ne számítsanak sok jóra. Pintér a szofisták szubjektivista hagyományát viszi tovább, így jutottak el a riporterek is nála a kritikai kérdéstől a remegő mikrofon: "mi a véleménye a meccsrôl panelig"?!
Akkor emlékezzünk vissza arra a "nagyon komoly" játékosra, akivel Pintér Attila elôre megmagyarázza a bizonyítványát....én inkább az egyedülálló világklasszis jelzôt használnám!
Aki, úgy hiányzik a világ labdarúgásából, mint egy csipet só.
Aki, nemcsak olvasta, hanem írta is a játékot.
Akinek az ütempasszai, csatárokat, gólkirályokat teremtettek. (Pintér Attila is mesélhetne,lásd:https://www.youtube.com/watch?v=Sly8ROQpSCw&feature=youtube_gdata_player)
Akinek a karmesteri játéka által igazi szimfóniává állt össze a csapat játéka.
Aki, a dánoknak úgy hiányzik mint egy darab kenyér. Amilyen típusú játékosra a magyar labdarúgás már régóta ki van éhezve. Akire a spanyolok úgy gondolnak, mint a legnemesebb bor zamatára.
Akit a Barcások és a Realosok egyaránt imádtak. S akinek a mozdulatait, biztos nem csodálhatjuk meg holnap a nagyerdei stadionban. Sajnos! S aki miatt nem kell aggódnia Pintér Attilának, bármennyire is úgy adja el, kommunikációs tréning előtt vagy után. Komoly csapat a dán, de ők is magukat keresik és nincsenek olyan vilagklasszisai, mint a Laudrup - testvérek, Michael és Brian.